Komoly tudományos vita bontakozott ki az indonéziai Gunung Padang körül még 2023-ban, melyet egyes kutatók a világ legrégebbi piramisának tartanak. A kutatás szerint az akár 25 000 éves struktúra mesterséges is lehet, azonban több régész szerint nincs bizonyíték arra, hogy emberek építették volna, írta a LADBIBLE.
Ősi piramis vagy természetes képződmény?
2023 év elején számos szakértő érkezett a jávai Gunung Padang lelőhelyhez, ahol egy kutatócsoport emberi tevékenység nyomaira utaló bizonyítékokat vélt felfedezni. A tanulmány szerzői szerint a helyszínen egy többrétegű, őskori piramis található, amely még az utolsó jégkorszak vége előtt, mintegy 25 000 évvel ezelőtt épülhetett.
A kutatásban azt írták, hogy a szerkezetből származó talajminták radiokarbonos vizsgálata több építési fázist mutatott ki, amelyek évezredekkel időszámításunk előttre nyúlnak vissza. A legkorábbi réteg a paleolitikum idejére datálható. A tanulmány szerint mindez erősen arra utal, hogy a Gunung Padang nem természetes domb, hanem piramisszerű építmény.
A kutatást az indonéz geológus, Danny Hilman Natawidjaja vezette, és az Archaeological Prospection folyóiratban jelent meg.
Szakértők szerint nincs bizonyíték emberi építésre
A publikáció azonban komoly kritikát váltott ki a tudományos közösségben. Több régész megkérdőjelezte az eredményeket, és azt is, hogy a tanulmány egyáltalán hogyan jelenhetett meg.
Flint Dibble, a Cardiffi Egyetem régésze a Nature magazinnak nyilatkozva azt mondta, meglepte, hogy a cikk ilyen formában publikálásra került. Külön bírálta azt az állítást, miszerint a Gunung Padang teraszai alatt található négy kőréteg gondosan megmunkált lenne.
Dibble szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezek a rétegek emberi kéz által készültek. Úgy véli, hogy a feltételezett „faragások” akár természetes folyamatok, például erózió és a kövek mozgása révén is kialakulhattak.
Hasonló álláspontot képvisel Bill Farley, a Southern Connecticut State University régésze is, aki szerint a tanulmány nem bizonyítja, hogy egy fejlett civilizáció létezett volna a jégkorszak idején. Bár a 27 000 éves talajminták korát pontosnak tartják, ezek nem mutatják az emberi tevékenység jellegzetes nyomait. Farley hangsúlyozta, hogy a leletek között nem találtak sem faszéndarabokat, sem csontmaradványokat, amelyek alátámasztanák az emberi jelenlétet.
A viták hatására az Archaeological Prospection folyóirat és kiadója, a Wiley vizsgálatot indított a tanulmány kapcsán. A lap egyik szerkesztője, Eileen Ernenwein megerősítette, hogy az ügyet a publikációs etikai irányelvek alapján vizsgálják, bár a részleteket nem hozta nyilvánosságra. A kutatás vezetője, Natawidjaja visszautasította a kritikákat, és arra biztatta a nemzetközi kutatókat, hogy személyesen vizsgálják meg a helyszínt Indonéziában. Szerinte az emberiség múltjáról még mindig nagyon keveset tudunk.
A Gunung Padang így továbbra is izgalmas és fontos régészeti helyszín marad, azonban egyelőre nem bizonyított, hogy valóban a világ legrégebbi, ember által épített kőszerkezete lenne. Amennyiben a jelenlegi állítások nem állják meg a helyüket, a cím továbbra is az egyiptomi Dzsószer-piramist illeti, amelyet i.e. 2630 körül építettek a fáraó számára.
A nyitókép csak illusztráció, forrás: By RaiyaniM – Own work, CC BY-SA 4.0, wikimedia
