Egy 1960-ban készült matematikai modell újra reflektorfénybe került, miután arról szólt, hogy pontosan kiszámítható a világ vége. A kutatók szerint az emberiség pusztulása nem valamilyen külső katasztrófa, hanem saját fejlődésének következménye lehet. Bár az előrejelzés sokkolónak tűnik, a mai tudomány már árnyaltabban látja a helyzetet, írja a LADBIBLE.
Egy 1960-as jóslat: 2026. november 13.
Heinz von Foerster, Patricia M. Mora és Lawrence W. Amiot, az Illinois-i Egyetem kutatói 1960-ban dolgoztak ki egy képletet, amely szerint a világ vége 2026. november 13-án, egy pénteki napon következhet be.
Míg más ismert jósok, mint Baba Vanga egy Mars elleni háborútól, Nostradamus pedig egy aszteroida becsapódásától tartott, ezek a kutatók más okot láttak a végzet mögött. Tanulmányukban azt írták, hogy a technológiai fejlődés eddig képes volt fenntartani az emberiséget több mint 100 generáción keresztül, de ez a tendencia nem tarthat örökké. Megfogalmazásuk szerint a jövő generációi nem éhen halnak majd, hanem „összenyomódnak” a túlzsúfoltság miatt.
A kutatás alapja a világ népességének elmúlt 2000 évben tapasztalt növekedése volt. A 20. század elején a Föld lakossága még 1,6 milliárd fő volt, amely 1960-ra hárommilliárdra nőtt, mindezt két világháború pusztítása ellenére. A tudósok arra jutottak, hogy bár a technológiai fejlődés eddig képes volt lépést tartani ezzel a növekedéssel, három generáción belül ez már nem lesz elegendő.
Miért nem következett be a világvége?
A kutatók szerint a népesség növekedése egy ponton túl csökkenti az egyének túlélési esélyeit, mivel egy véges erőforrásokkal rendelkező környezetben egyre nagyobb verseny alakul ki. Matematikai modelljük azt mutatta, hogy a népesség növekedése exponenciálisan gyorsul, és egy adott ponton „végtelenbe” tart, amelyet 2026. november 13-ra tettek.
Bár a „világvége” kifejezés utólag túlzónak tűnik, a kutatók komolyan hitték, hogy a népességnövekedés nem folytatódhat a végtelenségig. Abban reménykedtek, hogy valamilyen esemény megállítja ezt az önpusztító folyamatot. Az elmúlt 66 év azonban jelentős változásokat hozott.
Ma a világ népessége elérte a 8,2 milliárd főt, de a növekedés üteme jelentősen lelassult. Az ENSZ előrejelzése szerint a globális népesség a 2080-as években tetőzhet, körülbelül 10,3 milliárd főnél, majd 2100-ra mintegy 700 millióval csökkenhet. Ennek egyik fő oka, hogy a világ számos nagy országában a nők kevesebb gyermeket vállalnak.
A népességnövekedés lassulása miatt a 2026-os világvége ma már rendkívül valószínűtlennek tűnik, ugyanakkor a tudósok továbbra is vizsgálják a Föld hosszú távú jövőjét. Egy újabb kutatásban a japán Toho Egyetem és a NASA szakemberei együtt dolgoztak azon, hogy meghatározzák a bolygó élettartamát.
A „The future lifespan of Earth’s oxygenated atmosphere” című tanulmány szerint az élet sorsa szorosan összefügg a Nap fejlődésével. A kutatók 400 000 számítógépes szimuláció alapján arra jutottak, hogy a Föld körülbelül 1 000 002 021 év múlva válik lakhatatlanná. Ekkorra a bolygó felszíne annyira felhevül, hogy még a legellenállóbb mikroorganizmusok sem maradnak életben. Az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, és a felszíni hőmérséklet ellehetetleníti az életet. Az emberiség azonban valószínűleg nem jut el idáig.
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Jaymantri: pexels
