A kürtőskalács egy olyan érdekes süteményféle, amelyet szén fölött sütnek. Eredetét tekintve a közismert kürtőskalács egyszerre magyar, székely, és erdélyi eredetű. Régebben főként ünnepi alkalmakkor készítették el, manapság azonban a mindennapok részévé vált a fogyasztása.
A sütemény egy érdekes tésztából készül, mégpedig úgy, hogy a tésztát hosszú csík alakúvá nyújtják, majd rátekerik egy csonkakúp alakú sütődorongra. Ezt követően a tésztát kristálycukorba hempergetik, majd a szén fölé helyezik, ahol majd megsül. A szén feletti forgás során, tehát a sütés ideje alatt a tésztacsíkok egybesülne, míg a cukros máz karamellizálódik, így egy nagyon finom ropogós réteget hoz létre a kalács felületén.
Amint a kalács aranybarnára sült, a még forró kalácsot cukorral kevert fahéjba, dióba, kakaóba, mákba vagy egyébbe forgatják. Ennek hála egy nagyon finom édesség jön létre. Az édességet általában nem készítik otthon, leggyakrabban strandon, szabadtéri rendevzényeken árusítják.
Ugyan a kürtőskalács már évszázadok óta ismert édesség, mai megnevezése csak a 20. Század közepén kezdett uralkodóvá válni. Manapság azonban a kürtőskalácsnak egyéb formájával is találkozhatunk.
A hagyományos kürtőskalácson felül töltött változat is kapható. A töltött változatnak is létezik több formája, azonban az egyes típusok alapvető gondolata azonos – a kürtőskalács kúp formájú, kisebb méretű, mint hagyományos társa. A kúpot, megsütést követően dzsemmel, esetleg mogyorókrémmel töltik meg, majd különféle gyümölcsöket helyeznek bele, mint például eper, sárgabarack, őszibarack, és egyéb hasonlók. Az egész ízkavalkád tetejét például csokoládés vagy gyümölcsös mázzal is megbolondíthatják, így teljes lesz az ízélmény.
Tekintettel a szénhidrát- és a cukortartalmára, nem egy diétás ételről van szó, amely azonban nagyon ízletes, és biztos mindenkit rabul ejt.