Világszerte emberek milliói a hagyományos keresőmotorok helyett egyre inkább a mesterséges intelligenciához fordulnak válaszokért. Ez a trend pedig most egy újabb, minden eddiginél kényesebb területet hódít meg, hiszen sokan már egészségügyi tanácsadóként tekintenek a ChatGPT-re.
A folyamatot hamarosan az OpenAI új szolgáltatása, a ChatGPT Health is felgyorsítja, amely kifejezetten arra hivatott, hogy a zsebünkben hordozott orvosi asszisztenssé váljon. Az ígéret szerint a rendszer képes lesz elemezni a kórtörténetünket, a mobileszközeink adatait és a fitneszalkalmazásaink statisztikáit, hogy minden eddiginél személyre szabottabb diagnózis-szerű válaszokat adjon. De vajon hol húzódik a határ a hasznos segítség és az életveszélyes öndiagnózis között?
A szakértők szerint a kép nem fekete vagy fehér. A chatbotok egyik vitathatatlan előnye, hogy képesek kontextusba helyezni az adatokat. Ha a gép ismeri az életkorunkat, a szedett gyógyszereinket és a korábbi betegségeinket, sokkal árnyaltabb magyarázatot adhat egy-egy tünetre, mint egy szimpla internetes keresés.
Dr. Robert Wachter, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa úgy véli, hogy ha bölcsen és kiegészítő eszközként használják, ezek a rendszerek valóban hasznosak lehetnek a mindennapi egészségmegőrzésben.
Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol a várólisták hossza miatt hetekig is eltarthat, mire valaki bejut a szakorvoshoz. Ilyenkor a chatbotok segíthetnek eloszlatni a felesleges szorongást vagy éppen ellenkezőleg: vörös posztóként jelezhetik, ha a tünetek azonnali beavatkozást igényelnek.
Ugyanakkor éppen itt rejlik a legnagyobb kockázat is. Súlyos tünetek, mint az erős fejfájás, a mellkasi fájdalom vagy a hirtelen fellépő légzési nehézség esetén a mesterséges intelligencia nem opció. Ezek olyan vészhelyzetek, ahol az algoritmus töprengése helyett azonnali orvosi ellátásra van szükség.
Még az olyan, elsőre kevésbé drámainak tűnő állapotoknál is javasolt a hús-vér szakorvos, hiszen egyes betegségek rendkívül egyéni lefolyásúak, és a sikeres kezeléshez személyre szabott, empatikus megközelítés kell, amire egy gép jelenleg nem képes.
A technológiai fejlődés mellett sokasodnak a jogi és adatvédelmi kérdőjelek is. Amikor feltöltjük a laboreredményeinket vagy a kórtörténetünket egy chatbotba, fontos tudni, hogy ezeket az információkat nem védik a klasszikus orvosi adatvédelmi törvények.
Bár az OpenAI és az Anthropic (a Claude fejlesztője) váltig állítják, hogy az egészségügyi adatokat elkülönítve tárolják és nem használják fel a modellek tanításához, a felhasználóknak pedig bármikor joguk van visszavonni a hozzájárulást, ezért a szakértők óvatosságra intenek. Azt tanácsolják, hogy mindenki alaposan gondolja át, milyen mélységig enged betekintést a legintimebb egészségügyi adataiba, amit később egy magáncég dolgoz fel.
A jelenlegi rendszerek egyik legnagyobb hiányossága technikai jellegű: a chatbotok ritkán tesznek fel tisztázó kérdéseket, pedig az orvosi diagnózis felállítása során ez a párbeszéd kulcsfontosságú. Éppen ezért a tudatosabb felhasználók és egyes szakemberek a „több szem többet lát” elvét alkalmazzák az MI világában is.
„Néha adatokat viszek be a ChatGPT-be és a Geminibe is. Amikor a két eszköz egyetért, magabiztosabbnak érzem magam” – avat be saját módszerébe Dr. Wachter.
Úgy tűnik tehát, hogy a mesterséges intelligencia nem váltja ki az orvost, de egy jól informált páciens kezében értékes iránytű lehet, feltéve, ha tudjuk, mikor kell letenni a telefont és kopogtatni a rendelő ajtaján.